Nyáridő.

Üdítő, illatos, záporral frissítő,

meleg, poros, bogarakkal zizzenő,

futkosó kutyákkal színes és vidám,

a vöröslő ég alja felé lesz az igazi irány.

Ez a Nyáridő.

Színekbe boruló nagyvilág,

zöld fű és a milliónyi csodaszép virág,

lila, narancs és rózsaszín rózsák,

nyári zápor után az apró pocsolyák.

Nyáridő.

Éledő természet és éledő erdő,

erdő mélyén ott a tündér ki eljő.

Segítő tündéred veled tart az úton,

felhőre szálltok s kéred a Szelet: Tovafújjon.

Nyáridőből őszbe, hol minden borul ködbe,

a tündér viszont veled van már végre,

csillanást varázsol a szivárvány végére.

Egy apró csillanás, egy könnycsepp az égen,

melyen átsüt a napfény átható reménnyel,

újabb sáv keletkezik lilával és kékkel,

tündéreddel együtt szállsz a magas égen.