Patakpart..madárcsicsergés..csobogás..fák...ő és én.Felnézve a vár felé elcsodálkozás a világ színein..a fényeken.A lemenő Nap halvány,erőtlen sugaraival megvilágítja a várat.A kora esti nyári fények szerteszét játszanak.Ott..a hűsben,fák mellett,padokon,messze a város zajaitól..messze az utcazene nyüzsijétől,minden olyan tiszta és szabad.Amott megfulladsz,itt elkezdesz lélegezni.

Hol halk szavak..hol csend..de a csendben is ott húzódó rezgések,érzések,belőlem és belőle.A Csend sok mindenre képes.Megmutatja,kik is vagyunk akkor ott a másikkal,abban az adott percben,pillanatban. A Csendben történnek a nagy dolgok.Csendben találkozik tán igazán szív a szívvel.Beszélgetni sok mindenről lehet,el lehet úszni a szavakban de nem feltétlen kell.Van amikor nem kell szó.Van,amit nem tudsz szavakkal megragadni.

A CSENDET csak ÉREZNI tudod.Benne levetkőzöd a megfelelési kényszert,azt a tudatod,hogy tán valami nem jó,valamit nem jól csinálsz..mert mégis,kell nekünk mindig mindent jól csinálni? Egyszerűen el kell engedni mindent mi szorít,megfeleltet és ezáltal megfullaszt.Engedni,hagyni magunkat bízni.Bízni magunkban,a másikban,a Szeretetben.Bízni a Szív erejében.

...a belső zenét, nem egy kéz játssza el,

  az legyél akinek látszol, és annak látszódj aki vagy,

  az legyél akinek látszol, s aki vagy. ..

és amikor ez nagyon nehéz és nem megy tisztán,a másik tán tud neked ebben picit segíteni.Tisztítani a hangokat.Hiszen ismeri a benned rejlő belső zenét.Kevés ilyen ember akad az életünkben,ki valóban ismeri a zenénket. Mellettük valami megváltozik,kitisztul.A hangok,a színek,a levegő,a rezgés.Ezek a Csend Csoda-pillanatai.

Hiszen -Elfogadlak és Elfogadsz.Melletted tisztán és szabadon önmagam lehetek.Önmagam lehetek,akár jól vagyok,akár nem. Ha szükséges,segítesz játszani a dalt s ha szükséges,én segítek neked.Míg végül máris egy négykezes keletkezik a zongorán.-