JOSH ADAMSKI KÉPEIRE ÍRNI EGY CSODA!!!!!!!!!

Az ég vörösben izzott.A tengeren egy vitorlás ringatózott.A vitorlás orrában ültem a pulcsimban és egy plédbe burkolva.Figyeltem,hogy száll le a tenger fölé az éjszaka.A távolban egy kis sziget sötétlett.Messzi-messzi valahol-a szigetről hallatszott tán-harang zúgására lettem figyelmes.A víz vezette,a levegő visszhangozta a harangot.
Isten így üzen nekünk-gondoltam. Ekkor megéreztem,hogy van,létezik.Elkezdtem hinni.Ez most végre más volt.Minden erősebb,tisztább és szabadabb volt akkor ott abban a percben.

Ott,a kora esti órákban minden más volt.Ültem a köveken.Magam voltam.Egyedül s mégse magányosan.A Teremtő ott volt velem.Csak ültem..és figyeltem.Figyeltem Önmagam,figyelmemet a belsőmre irányítottam.A levegő apró kis atomi rezgései szívemhez értek.A tenger aprócska cseppjei és a levegő hűvösen finoman bőrömet érintették.Megborzongtam.Beszívtam a tenger illatait.A színek feltöltötték minden kis sejtem.Az Teremtő kedvenc színemmel,a lila minden árnyalatával köszönte meg létezésem,miközben magamban a Lemenő Nap Istenének elmondtam egy imát.Akkor..és ott..Békesség költözött véglegesen a lelkembe.Nem volt velem a Múlt,messze járt a Jövő.A Pillanat teljességében éltem.