Oh, Szavak miért oly nehéz veletek bánni,
miért oly nehéz az emberi lélek mélyére ásni,
miért a némaság, s miért a félelem,
mi meggátol, hogy Hozzátok érjek el.
Miért hallgatunk szívesen másokat, s
miért nem adjuk át meghallgattatásra magunkat?
Miért oly nehéz kimondani, mi ott van mélyen,
miért él az ember egész életében a szavak félszében?
Nem szeretlek Titeket, tán mer Ti se szerettetek sose Engem,
sokszor bántottatok, ördög visz pokolba, s nem angyal emel ,
féltem tőletek, mindig féltem, belső némaságba fordult a csendem.
S hallgatsz mikor ott ülsz a másikkal szemben,
hallgatsz, hisz a másik jobbat vár, s Te őszintén nem mersz,
kimondatlan szavaid gyakran nyomják lelked,
így időnként patakként folynak szemedből a könnycseppek,
ha bárki közel ér hozzád, felmelegszik tested,
hiszen kettős érzések kergetőznek benned.
Jó ez a kis szeretetet, hisz erre vágytál.
mégis félsz is, s lábad, tested máris pár lépést hátrál,
mert oly nehéz azt mondani, kerek ez a világ,
a szavak nem társak már rég, s minden egész sivár,
hangtalan, csendes, néha néma belső szavak,
mik utat kifelé a föld alatt nehezen kaparnak,
megszoktad, hogy így elnémult a lelked,
kint és benn is hideg van, esőcsepp esőcseppet kerget,
melegre vágysz s mikor bárki lelkedhez ér,
a közelség erőt kap, szíved újra remél, de szád nem beszél,
persze igen, rengeteg a kimondatlan, az elrejtett érzés,
szívedben egy törés és szivárgó vérzés,
de a szavak elhulltak az őszi-téli hideg szélben,
utánuk indulsz a világbeli messzeségben,
utánuk, hogy megkeresd őket,
mondatokká kapcsold, alkotsz előbb rövideket, tőket,
mert amúgy csak a zavar lesz, zavarkeltő vihar,
megriadsz és úgy elnémulsz örökre, hogy ihajj.
Mert a szavak össze-vissza csúsznak ki a szádon,
inkább magad túl leszel a szótlan magányon,
hisz, nincs kihez szólnál, minek is tennéd,
érzelmi szókincsedben csak a fájó "semmi" a vendég,
miért is mondd, mikor oly távoli mindenki és minden,
mit adhatok, az a szavam, a legdrágább kincsem.
Szóval, jól becsüld, ha egy napon találkozol vele,
segítsd őt, hogy ne féljen születni kifele,
tudom, erre nagyon ritka, aki esetleg képes,
felmelegszek és kicsit talán közelebb lépsz a Közelséghez.
