Van nekem egy kisbarátom,

ő az egyetlen evilágon,

barna füle, fehér farka

olyan kis bolondos fajta,

Reggel, este pisi, kaki,

reggeli és délután a vacsi,

mindig sok-sok hálás puszi,

magas fűben ugrás mint a nyuszi.

Nagy séták és futkározás,

névrokonnal labdázgatás,

futkosás és labda lopás,

csínytalanul zsiványkodás.

Az embereknek hízelkedés,

falatka kéregetés,

galamb és rigókergetés,

ugatás és hergelés.

Menjünk, menjünk, ideje már,

és indulunk, vár a határ,

ha marad, pörög dobozokkal,

"Ez van, hát unatkoztam".

Újrakezdjük, menjünk, menjünk,

sétáljunk, játszunk, járjunk-keljünk,

majd fáradtan jön az este,

puszika gazdi a kezedre.

Így alszunk és új reggel vár,

járunk-kelünk, ott a határ,

ha esetleg rosszat csinálna,

tudja jól, hogy mi várja.

Harag viszont nincs soká,

kürtöld bátran világgá:

megbocsátás és szeretet,

ez lényegi elemed.

Egyetlen kis barát ő,

nagyon kis szerethető,

s megmutatja, én is az vagyok,

a kutyákért élek-halok.

Hova jó menni? Hol fontosak vagyunk,

hol repedezik láthatatlan de érezhető falunk,

oda jó menni, ahol meghallgatnak,

ahol nem vagy részese a felesleges bömbölő zajnak,

oda jó menni, hol elfogadnak és szeretnek,

nem érzed úgy, hogy messzire kéne menned.

Néha messzire kéne menned, hogy fontos légy,

mégis maradsz egy helyben, kezedben a kés,

a fába vésed üzeneted a világnak:

Fontos vagyok én a messzi határnak,

fontos vagyok a tűző napsugárnak,

fontos vagyok a madarak dalának,

Isten utolsó és végső szavának.

Azt mondja legyek fontos magamnak,

olvassak, színezzek, rímeket faragjak,

kövessem az utat mely tiszta és szabad,

a ragyogó szivárvány bizalmat arat.

Ha pedig a világgal szűnik a kapcsolat,

az Univerzum számodra más utat tartogat.

Lehet, hogy tényleg egyedül leszel,

a barátság egy halovány fekete lepel,

mi betakar és alatta maradsz egyedül,

belső éned a világ közösségében elvegyül.

Vegyül és körötte a világ tompa zajok sokasága,

emberek kavargása, madarak és hangulatok tánca,

és végül az egyedüllét se zavar többé,

oldottabban kavarogsz be az emberek közé.