Éjszaka van.

Fekszel ágyadban.

A Hold ablakodon benéz,

fénye erős, bátor, merész.

Fény sáv mozog paplanodon,

addig mesél, álomba nyom.

Mesél jóról, mesél szépről,

mesél fenn a magas égről,

mesél a csillagok táncáról,

és az égi királyságról,

mesél a Tejút végtelen mezejéről,

Isten és az angyalok erejéről.

Bíztat, légy mindig bátor,

sose félj a változástól!

Álmodban ér suttogása,

fénye megnyugtat máma,

egyre csak nő teliholddá,

a Mindenség csodájává.

Titkokat mesél éjszaka,

arra kér, álmodban térj haza!

Csatlakozz a csillagok álmához,

fenn az angyalok táncához!

Ekkor majd körbeölel a Végtelen,

lebegsz, lazulsz, oldódsz az égi fényekben.

Lassan közeledik a reggel,

a Hold elköszön, a Nap felkel.

 Fénye ma éjjel újra felizzik odaát,

napra újabb nap jön, álmodjuk a csodát!

2015 júni 28