Kopog az eső. Dörög az ég. Kinn és bennünk is. Már két napja. Bár már csendesedik benn és a csend mély gondolatokat ébreszt.
Hol van ilyenkor Isten?Hol van olyankor,amikor félünk és szenvedünk? Igen,félünk..attól akihez,akitől/ből leszülettünk a Földre.A legerősebb kapcsolódás,a legerősebb szeretet vagy más esetben a legerősebb félelem,feszültség,szorongás.Amikor az energiák ütköznek,egy nagy vészes energiahullám közeledik,te megijedsz,félsz,menekülsz..minél gyorsabban.Pánikszerűen menekülsz.Mégse mindig tudod,hova menj.
Egy másik lakótelep? Egy barát (nő,idősebb,anyád lehetne,s igen kicsit már rég az is),elfogadás,beszélgetés,agytréner gép,közben has-reikis zsibbadás,buszlekésés.Gyalog indulás haza,este fél 10-kor. Elindulsz. Gyalog. Az utcák kiüresedtek. Fáradt vagy. Leginkább lelkileg. Körbevesz a sötétség. Majd még egy reikis baráthoz érsz,aki amúgy is,ő is éjjelibagoly-típus..Megölel,Te ott remegsz az ölelésében.Nem tudsz megnyugodni.Percek telnek az ölelésben,megnyugszol.Jönnek a kártyák,a tarot,a cigánykártya..lassan megnyugszol. Majd jön egy álmatlan éjszaka.Az idegrendszer kikészülve.
Másnap kérdésekkel kelsz: Hol van Isten ilyenkor? Legszívesebben indulatodban megtagadnád Istent,elfordulnál tőle s az emberektől is,mégse teszed,mert kell egy kis ág amibe kapaszkodhatsz a viharban.-és milyen érdekes,kinn is vihar,benn is vihar-ilyenkor kell a kapaszkodó,a hit,hogy minden helyrejön idővel,s helyet talál.
Mégis kavarnak a kérdések.Ha nem is tagadod meg mégis azt kérded: Isten vajon miért a jó embereknek ad nehéz dolgokat?Mitől fog egy anya-gyerek kapcsolat már ott az anyaméhben megpecsételődni?Milyen energiák működtetik? és talán Istent hibáztatod.Annyi mindent végignéz Fentről...
El kéne menni,menekülni,másfele? Messze? A Tiszához? Ott keresni munkát.Ha elmenekülünk,tán magunk elől is menekülünk míg a gyökereink,a születésünk,a múltunk marad ugyanaz.A költözéssel távolodunk,de a mélyen gyökerező dolgokat nem változtathatjuk meg.Akkor hogyan?Mi a megoldás? Ezt keressük,évek óta..és legszívesebben néha már megtagadnánk Istent és a születésünk pillanatát.....