Festettek nekem egy képet.No,nem ezt.:-) Még nem láttam.Épp ezért....
Izgalmas!Várakozással teli ez az egész.
Egy érzés,egy szín,egy hangulat,egy érintés,melyet néha nem a testünkön érzünk,hanem a szívünkben.
Elgondolkoztam a beszélgetésünk után.Nincs olyan,hogy „nem tetszik”. NINCS! Minden festmény mond valamit,üzenete,jelentése van,a színeivel,a hátterével,a formáival hat,elgondolkoztat,megérint,megölel,elér hozzánk. ENERGIÁJA VAN! Ahogy a szavaknak, az összeölelkező szavaknak,a verseknek is.Kifejezünk valamit: egy érzést,egy belső mozdulást,azt,hogy „én így látlak Téged” vagy épp a világot.Ezekben a színekben,formákban vagy benne/van benne a világ számomra. Ennek pedig megvan a finom,pezsgő-rezgő izgatottsága,az együtt egysége.Együtt egymással,a képpel,a szavakkal vagy a köztünk levő csenddel,lágysággal,öleléssel. Amikor egyszerre rezegsz az Univerzummal,a másikkal,egy képpel vagy egy verssel.
Hiszen ilyenek a versek is. Amikor írsz,egyesülsz az érzéssel.az érzés energiájával,töltetével.